Európa hideg telein a házak nehezen fűthetőek voltak. Ezért találták ki azt az ágyat, ahol köré építettek egy szekrényt, ahová elbújhatott az éjszaka hidege elől az ember, amikor kialudt a családi tűz.
Ezek az egy-két rekeszes szekrény ágyak a XVI. századtól évszázadokon át védték a nem klausztrofóbiás európaiakat az éjszakai fagytól. Akkor még igazi telek voltak, akár mínusz húsz vagy harminc fok is előfordult kint nem ritkán.
A késő középkorból származó szekrényes ágy Európa-szerte különböző formában jelent meg: Nagy-Britanniából, Skóciából, Ausztriából, Hollandiából és Skandináviából is van rá példa.
Egyes helyeken egészen a huszadik századig használták, ami érthető, ha figyelembe vesszük a hideg európai teleket és a házakat, ahol a fűtést sokáig csak a fatüzelés jelentette.